2014. 10. 31.

Idegesítő emberek és a mégidegesítőbb szokásaik.

Sziasztok Lalák. Bizonyára a cím sok mindent elárul, ám még így is sok mindent tudok írni a témával kapcsolatban. Őszintén szólva, sok olyan ember van a környezetemben -és a környezetemen kívül is..- aki akarva és akaratlanul is irritál. Van, akinek szimplán a jelenléte és a kisugárzása idegesít, és vannak olyanok is,  akiknek az idegesítő szokásaik. Jó bevallom, én is tudok néha kicsit idegesítő lenni, nekem is vannak idegesítő szokásaim, de amit egyes emberek művelnek, az egyszerűen eszméletlen. Mondok pár példát:

1.) Szomszéd. Szerintem innen már mindenki, legalábbis a többség sejti mire gondolok. Na most álljunk meg egy pillanatra. Nem azzal van problémám, hogy van szomszédunk, hanem azzal, hogy milyen. Nos milyen is? Hát milyen lenne, ha nem olyan, aki egész nap otthon van, kedvenc időtöltése a többi szomszéd idegesítése, kinek hobbija az egész napos kiabálás. Mert hát miért is ne?! Komolyan mondom, az egész falu nem beszél/kiabál ennyit mint ez a nőszemély. De tényleg! Mindennel problémája van. Van amikor csak rájön valami, (mellesleg elég gyakran jön rá ez a valami) és előszeretettel kiabálja ki a világnak a problémáit. Nagyon szereti naphosszakat ismételni az alábbi mondatokat: "Jaaaj de fáj a derekam!" "Jaj Istenem, de fájnak a lábaim" "Te kutya, menj már le innen (a lépcsőről..) még az hiányzik nekem hogy átessek rajtad" "Xy (nevet nem írok, hogy ne személyeskedjek) .. Hozd a szatyrot itt a kenyeres! " - Mivan?? - kiabálja vissza a bácsi. - Hozd már ki a szatyrot, itt a kenyeres! ...stb. Szóval egyszerűen az idegeimre megy. Ez még hagyján hétköznap, mikor alig van itthon a család, mert anyáék dolgoznak, én suliba vagyok, nővérem vagy dolgozik vagy a barátjánál van... Akkor még áldásomat is adom erre az egészre. De neeem, neki akkor kell kiabálnia mikor mindenki itthon van, pihenne, vagy bármi mást csinálna. Áhh, mindegy is. Ez nagyon idegesít.. 

2.) A második dolog a gyerekek. Félre értés ne essék, szeretem a gyerekeket, viszont szerencsémre pont buszmegálló  előtt lakunk, ami ugyebár azzal jár, hogy naponta több óra hosszat ugat a kutya. Na, de térjünk rá a lényegre. Nem elég, hogy a kutya mindenkit megugat akit meglát, azok a bizonyos kis kölykök, akik előszeretettel idegesítik szerencsétlent, nagy örömmel teszik ezt jóval azután, miután távozott a busz. Ráadásul mindezt úgy, hogy a bájos anyukája konkrétan röhög a gyerekén, vagy éppenséggel olyan idegbeteg, hogy fülénél fogva cibálja haza. Őszintén szólva a gyerek idegesít, de nem idegesítene ha meg lenne nevelve. De nincs...na mindegy, ez nem az én dolgom. A lényeget gondolom értitek, nem kell tovább vesézni a témát.

3.) Csámcsogás. Gyerekek, én nem tudom hogy Ti hogy vagytok vele, de én, ha meghallom hogy valaki csámcsog falnak megyek. Engem olyan szinten idegesít ha valaki csámcsog hogy arra nincsenek szavak. Egyszerűen nem tudom megérteni mire jó ez nekik. Oké, ha egyedül van csinálja. Ha olyannal van aki ezt tolerálja, csinálja. De ne akkor mikor én ott vagyok, mert lenyomok a torkán valami nagyon éles tárgyat, ami esetleg segít abban, hogy az illető ne csámcsogjon többet.

4.) Szuszogás. Ha már az előbb csámcsogás volt, most legyen a szuszogás. Annyira tud idegesíteni az, amikor valaki szuszog, hogy nagyon. Ráadásul még jobban idegesít, amikor észre sem veszi, vagy csak szimplán nem érdekli. Valamit kezdjenek már magukkal, vagy ne vegyenek levegőt, nekem mindegy, csak NE szuszogjanak.

5.) Ami még engem nagyon idegesít az a tömeg közlekedés. Na ebből két verzió van.

a.) Az egyik a rengeteg ember. Én tisztában vagyok azzal, hogy mindenki a lehető leghamarabb akar hazajutni a munkából vagy az iskolából, de hogy mindenki ugyan arra a buszra akar felszállni, amiről nagyon jól tudja hogy akkor is tele van, ha ő nem száll fel rá..na azt nem tudom megérteni. Miért jó az embereknek belenyomulni a másik arcába?! Miért jó nekik egymás elöl elkapkodni a levegőt?! .. Áhh...Fuck Logic.

b.) A reggel utazni akaró öreg nénik vagy bácsik. Egy kérdés: MIÉRT?! Biztos vagyok abban, hogy mindenki találkozott már olyan idős emberekkel, akik csak azért is akkor utaznak valahova, REGGEL, amikor Te fáradtan, nyugalomra vágyva iskolába esetleg dolgozni mész. És ha ez még nem lenne elég, még a helyért is képesek balhézni. Az egyik kedvencem, mikor utazik egy megállót, Te pedig  még ezret, de ő kitalálja hogy neki mindenképp le kell ülnie. Aha... Még ha csak kitalálná.. Még ebben az esetben is a jobbik, ha szépen kér meg téged hogy engedd leülni, és Te aranyos, mosolygós fejjel felállsz a helyedről, amiért amúgy rendesen megküzdöttél, miközben belül szét cibálnád. A másik, amikor a busz közepén szidni kezdi a mai fiatalokat, hogy milyen neveletlenek, és szemtelenek.
..erre is csak ugyan azt tudom mondani, mint az előzőre: Fuck Logic.!!

Hát Lalák, mostanra ennyi, ha szeretnétek jön majd folytatás!

Kommentbe írjatok Ti is olyan dolgokat, ami idegesít titeket, és azt is hogy miért:)
Remélem tetszett:) Sziasztok:)

 *ELROBOG* 

Panel élet, mert az olyan rohadt jó

*ROB-ROB-BEROBOG*
Csokis keksz Lalák! 

Szerintem minden ember volt már életében legalább egyszer panelban valamiért hosszabb időre. Hát, ezek a szerencsés emberek. És vannak, akik minden ROHADT napjukat az ÁTKOZOTT panelban töltenek, mert voltak olyan szerencsések odaszületni/odaköltözni. Ezek a szerencsétlenebb fajták. IDE TARTOZOM ÉN IS. SHIT.
A legjobb dolog a panel életben, hogy ha kinézel a szobádban található egyetlen ablakon vagy egy parkolót látsz, vagy azt bámulod, mit csinálnak a szemközti panellakásban. De az én személyes kedvencem, mikor tavasszal és nyáron kimegyek a teraszra és azoktól a gyönyörű-szép fáktól, amiket még életemben nem láttam, SZART SE LÁTOK. Ez ám a felemelő érzés. Télen pedig bámulhatom a latyakos utat a sok retkes kocsival. 

És milyenek a szomszédok? - kérdezi tőlem egy rég nem látott ismerősöm, akivel biztos kurva jó  beszélgetni, ha már más téma nincs, de ha már egyszer megkérdezte, legyek őszinte. HANGOSAK. ÖREGEK. És akkor ezzel most mindent elárultam. Na jó nem. Te mire szeretsz reggel ébredni? Tuti nem arra, hogy feletted éppen hányak. És ha már itt tartunk.. A legjobb úgy megpróbálni elaludni, hogy feletted a másik szobában majd' megfullad az öreg úgy köhög, ráadásul jó öblösen és mellé még jó hangosan káromkodik is, nehogy a szerencsétlen fáradt diák aludni tudjon. De nem csak egy öregember lakik felettünk az elkényeztetett fiával, aki szeret olykor-olykor üvöltözni valakivel - természetesen este -, nem. Oda még egy kéthetente meglátogató kicsi lány is kell, aki lovacskásat játszik egész nap és úgy dübörög, hogy csak azt várod mikor pottyan bele az öledbe egy rakat betonnal együtt. Hmm.. No comment. De. Egy darabig el lehet intézni azzal, hogy elkiáltod magad; MILYEN JÓ LENNE HA KUSSBA MARADNÁNAK A SZOMSZÉDOK. Csak szolidan, hogy VÉLETLENÜL se legyen feltűnő.

És csendes környéken laktok? - jön az újabb izgalmas kérdés, amire csak egy szemforgatás a válasz, mivel a hangoskodó, haldokló és játékos szomszédok már eleve nem nevezhetők csendesnek. De egyébként azt leszámítva, hogy este furcsa sikolyok jönnek az utcából, és amikor kinézek az ablakon nem látok senkit *KÖZBEN KAPOK EGY KISEBB SZÍVSZERÜTÉST* igen, csendes környéken lakunk.

Szóval panelban akkor jó lakni, ha egyedül vagy az egész lépcsőházban, vagy ha sikerül valami csoda folytán egy csendeset találnod. ÚGYHOGY LAKJUNK PANELBAN, MERT AZ OLYAN NAGYON JÓ DOLOG!

Szerintem ezek ismerős dolgok lehetnek egy-két ember számára. Ha van valamilyen panelos sztorid, észrevételed írd le kommentben, kíváncsi vagyok, hogy csak nekem sikerült-e ilyen FANTASZTIKUS helyre kerülnöm, vagy van még ennél JOBB is!

KÉRLEK KÍMÉLJETEK MEG A ROSSZALLÓ KOMMENTEKTŐL, NEM VAGYUNK EGYFORMÁK, ÉS ÉN IMÁDOK PANELBA LAKNI.
*ELROBOG*

2014. 10. 30.

Timi és Lio berobog

*MEGVOLT A BEROBOGÁS*

Most pedig üdvözlünk szerény kis hajlékunkban, melyet rendkívül kreatív névvel láttunk el. De nem kell aggódni kis Lala, a bejegyzések írása talán jobban fog sikerülni, mint a címadás. AMI TALÁN EGYIKŐNKNEK SEM AZ ERŐSSÉGE. Akarom mondani; Üdv a blogon drága Lala, ki volt olyan kedves, hogy benézzen és elolvassa ezt a pár soros, rendkívül tartalmas üdvözlő szöveget!


Szerintem minden embernek, aki találkozott már valamilyen bloggal, feltűnt, hogy a szerzőjük olyan formálisan írja a már biztosan rongyosra vesézett témát vagyis a szerinte tök eredeti, de közben olyan sablonos, mint a csillagos ég történetét, hogy azt már rossz olvasni. Ugyan is ha valaki olyan szavakat használ, amit a fapofával végigolvasó emberke még életében nem hallott, az szerinte nagyon menő és egyből a legbő-szókincsűbb embernek képzeli magát a világon, pedig két perccel azelőtt hallott a szórol, hogy azt leírta. Na. Mi ettől szeretnénk megkímélni titeket és egy olyan kreatív *MINT A CÍMÜNK* nevörlendbe akarunk bevezetni, ahol a formális beszédet úgy értelmezzük mint a sok kínai kriksz-krakszot. SEHOGY. 

*ELROBOGUNK*